Mi történik, ha semmilyen tájékozódási jog nem illet meg? Szeretnél alku pozícióba kerülni? Különösen nem csak az elszenvedett sérelem után? Hidd el: van törvényes károkozó képességed!
Egy munkavállaló, ha szeretne a munkáltatóval alku pozícióba kerülni, egyedül nagyon kevés esetben jár sikerrel. Napjainkban ennél sokkal kisebb egyéni kockázattal járó, de annál nagyobb eredménnyel kecsegtető lehetőséget jelent az összefogás. Vajon arra a kérdésedre a munkáltató mit válaszolna, ha meg szeretnéd tudni, hogy az idén milyen mértékű lesz a bérfejlesztés? Egyáltalán lesz-e? Meg kell, hogy nyugtassalak: talán először fogad és el is beszélget veled, de ha mindenki felkeresi, elzárkózik, és Te nem tehetsz semmit! Arról már nem is beszélve, hogy nem fog tárgyalni veled a bérfejlesztés mértékéről! Az egyént - Téged - semmilyen tájékozódási jog nem illet meg ebben a helyzetben, de a szak- szervezetet IGEN! A munkáltató a szakszervezettől ezeket az adatokat nem tagadhatja meg!
Lényeges előny
Az egyéni jogalkotással szemben a kollektív jogok lényegesebb előnye, hogy előzetesen is használhatók nem csak elszenvedett sérelem után! A munkáltatói intézkedésről még annak végrehajtása előtt véleményt alkothat a szakszervezet, sőt így van lehetősége ellenlépések megtételére. Bizonyos esetekben pedig kifogást emelhet, felfüggesztve vagy megakadályozva ezzel a munkavállalókra sérelmes döntést! Egyeztethet, megállapodhat bizonyos kérdésekben, és ezt egy szerződésben rögzítheti. A károkozó képesség (sztrájkjog) ugyan alapvetően a munkavállalókat illeti meg, de sikeresen csak olyan területen működik, ahol szakszervezet van. A kollektív jog olyan előny a munkavállalók számára, amiért önmagában érdemes szakszervezeti tagnak lenni! A törvény bizonyos mértékben biztosítja a munkavállalói szervezetet képviselő tisztségviselők védelmét. Tehát a társai érdekeit képviselők sokkal kisebb kockázatot vállalnak, mintha önállóan, egyéni elvárásaikat közvetítenék.
Kisebb kockázat
A kollektív jog is csak akkor ér valamit, ha élni tud vele az adott közösség. Ezért van szükség felkészült szakszervezeti tisztségviselőkre. Méghozzá olyan speciális szakértelemre, amely a munkáltatókkal folytatott alkudozásban nélkülözhetetlen. A szakszervezet az egyénről csak a kockázat nagyobbik részét és a szakértelem terhét tudja levenni, a felelősséget nem! A szakszervezetben megnyilvánuló összefogás az egyedüli lehetőség számodra, hogy társaiddal együtt, képviselőid segítségével egyenrangú partnere legyél a cégnek és az államnak. Minden munkavállalónak egyéni gazdasági és szociális érdeke, hogy szakszervezeti tag legyen. Minden szakszervezet létezése és súlya is csak a tagságán múlik. A szakszervezetek szervezettséget, szakértelmet, nyomásgyakorló képességet és gazdasági függetlenséget tudnak felmutatni. Olyan önkéntes munkavállalói egyesülés, amely képviseli a tagok érdekeit a munkáltatóval folytatandó tárgyalásokon, lefolytatja az alkut, és a tagok felhatalmazása alapján megállapodásokat köt. Ennek csak akkor tud eleget tenni, ha meg tudja teremteni a partnerviszony feltételeit.
Nyomásgyakorlás
Azaz, ha elegendő taggal és szakértővel rendelkezik, képes a nyomásgyakorlásra, és gazdaságilag független a munkaadótól. A szakszervezeti munkában a tagok felelősségteljes akarata tükröződik. A szakszervezetek súlyát és erejét alapvetően a szervezettsége határozza meg. A cégvezetés kénytelen komolyabban venni annak a szakszervezetnek a képviselőjét, amelynek a vállalatnál foglalkoztatott munkavállalók többsége tagja. Aki önként vállalja a szakszervezeti tagságát, az nemcsak tagdíjával járul hozzá a szervezet működéséhez, hanem nyíltan kifejezi egy érdekközösséghez tartozását, és nyomatékul szolgál a közösen kialakított célok eléréséhez. A szakszervezet lényege pontosan abban rejlik, hogy vannak közös érdekek.
Megtérül
A tagdíj belátható időn belül megtérülő befektetés! Ha egyetértünk abban, hogy a munkavállalói érdekképviseletekre szükség van, mert kollektív jogaid csak így érvényesülhetnek, akkor a fő cél a szervezet működtetése és függetlenségének biztosítása azért, hogy az érdekedben minél jobb szerződéseket tudjon kötni, hogy a munkaerődért a lehető legtöbbet kapjad. A tagdíj, attól, hogy befizeted, még a Te pénzed! Felhasználásába nem csak beleszólhatsz, hanem bele kell szólnod! A szakszervezet költségvetésről bármikor információt kérhetsz, jogod van megtudni, hogy a tagdíjadat mire fordították. (A tagdíj levonható az adóalapból. Egyébként ezt a pénzt befizeted az államkasszába, ahelyett, hogy az érdekeidet képviselő szakszervezeted munkáját segítenéd.)
Önmagadért teszed
A szakszervezeti vívmányok a nem szervezett munkavállalókra is vonatkoznak. A szakszervezeten kívüliek, még ha bántó is, de haszonélvezői társaik áldozatvállalásának. Nem hiszem, hogy a szakszervezeten kívüliek "potyautasként" vagy "nyerészkedőként"; akarnának élősködni szervezett társaikon. Akik azt hiszik, hogy a bérfejlesztést saját maguk érték el, vagy elvárják, hogy legközelebb is az ölükbe pottyantsák, azokkal nehéz mit kezdeni. Az a munkavállaló, aki azért nem szakszervezeti tag, mert a szakszervezet által kiharcolt eredmények így is érvényesek rá, az elvárja, hogy mások, a társai gondoskodjanak érdekei védelméről. De ha valaki saját magáért nem kíván tenni, azt milyen alapon várja el másoktól? Legyél Te is szakszervezeti tag, hogy megfelelően tudjuk együtt a munkavállalók érdekeit képviselni!
